Közvetlen állami támogatások (szocpol)
Lakáscélú közvetlen állami támogatások a 12/2001.(I.31.) korm. rendelet alapjánLakáscélú közvetlen (vissza nem térítendő) állami támogatások:
A közvetlen támogatások meghatározása, igénylési célok
Közvetlen támogatások alatt a vissza nem térítendő állami támogatásokat értjük. A támogatásra való jogosultság személyi feltételeinek meglétét az állandó lakóhely szerinti jegyző igazolja. Nem támogatott személyi külföldi vagy hontalan esetében a támogatás igénybevételéhez a Gazdasági Minisztérium engedélye szükséges, azonban ha a házastársak egyike támogatott személy a közvetlen támogatás külön engedély nélkül is igénybe vehető.
Feltételei:
a) hitel nélkül, önállóan is igényelhetőek,
b) e támogatásokat csak egy alkalommal lehet igénybe venni,
c) a saját erő meglétét és felhasználását kiemelt figyelemmel kell ellenőrizni, valamint
d) csak méltányolható lakásigény mértékének megfelelő lakás építéséhez/ vásárlásához (korlátozott esetben bővítéshez és lakáscseréhez) lehet igénybe venni.
e) A támogatásra való jogosultságnak ill. annak mértékének megállapítását vásárlás esetén a lakásra vonatkozó végleges adásvételi szerződés megkötése után 120 napon belül, építés/bővítés esetén használatbavételi engedély kiadása előtt kell kérni.
Aki eddig az időpontig nem élt a kedvezmény igénybevételének lehetőségével, utána már nem tarthat rá igényt!
A közvetlen támogatásokat csak abban az esetben veheti igénybe, ha az igénylőnek, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, együtt költöző családtagjainak lakástulajdona, állandó használati joga vagy bérleti jogviszonya nincs. Ebbe beleszámít a gazdasági társaságba vagyoni hozzájárulásként szolgáltatott, illetve az építési és használatbavételi engedélyben meghatározott céltól eltérően használt lakás is.
Ez alól kivételt képez:
a) ha olyan lakás legfeljebb 50%-os tulajdoni hányada van az együtt költözők tulajdonában, amit öröklés vagy, tulajdonközösség megszüntetése útján szereztek vagy
b) a lakás lebontását az önkormányzat elrendelte vagy engedélyezte, vagy
c) 1988. december 31-e előtt haszonélvezettel terhelten került a tulajdonukba és a haszonélvezője benne lakik, vagy
d) a lakás több mint két éve öröklés vagy ajándékozás jogcímén, haszonélvezettel terhelten került a tulajdonukba és a haszonélvező benne lakik.
A közvetlen támogatások nyújtásának további feltétele, hogy az igénylő a támogatás nyújtásáról szóló szerződés megkötését megelőző 5 éven belül értékesített lakásának eladási árát (csökkentve az azt terhelő és visszafizetett lakáscélú hitel összegével) az építési költség (vételár) kiegyenlítésére maradéktalanul felhasználja.
A támogatások jogszerű felhasználásának biztosítására az építkezés időtartalmára és a használatbavételi engedély megszerzésétől, illetve az adásvételi szerződés megkötésétől számított 10 évre a Magyar Állam javára jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre az ingatlannyilvántartásba a hitelcéllal érintett ingatlanra. A támogatást folyósító pénzintézet kérelmezi a bejegyzést.
Amennyiben a tulajdonos 10 éven belül (fiatalok otthonteremtési támogatása esetén 5 éven belül) az érintett lakást lebontja, elidegeníti, lakáscéltól eltérő módon hasznosítja, a támogatásokat vissza kell fizetni, kivétel ez alól, ha az elidegenítésből származó bevételt lakáscélra használja fel. Ez esetben a lakás fekvése szerinti jegyző engedélyével a visszafizetési kötelezettség 1-3 évre felfüggeszthető.
Lakásépítési (-vásárlási) kedvezmény (LÉK)
A lakásépítési kedvezmény egy vissza nem térítendő támogatás, mely az igénylő személy által eltartott és a vele közös háztartásban élő gyermekei (illetve más eltartott családtagja) után vehet igénybe lakástervei megvalósításához.
Eltartottnak minősül...
... a gyermek, akkor ha
... a kereső tevékenységet nem folytató házastárs (élettárs), ha
... az építtető (vásárló) vagy házastársa (élettársa) közeli hozzátartozója, ha
a nyugdíjkorhatárt elérte. Nem minősül eltartottnak a GYES-en, GYED-en lévő házastárs (élettárs)!
Az eltartottakat akkor lehet figyelembe venni, ha az építtetővel (vásárlóval) legalább egy éve közös háztartásban élnek, és havi rendszeres keresetük nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét, illetve házastárs, szülők, nagyszülők esetén kettejük együttes jövedelme nem haladja meg a legkisebb öregségi nyugdíj kétszeresét, valamint az építtetővel (vásárlóval) az új lakásba együtt költöznek. A kedvezmény az építtetőt az általa eltartottak után akkor is megilleti, ha az eltartott(ak) maguk is építtetők, de a tulajdoni hányaduk együttesen az 50%-ot nem haladja meg.
A lakásépítési kedvezmény mértéke:
Ha új lakást épít vagy újonnan épített lakást vásárol,
- első gyermek után 900.000 Ft,
- második gyermek után 1.500.000 Ft,
- harmadik gyermek után 1.400.000 Ft,
- negyedik gyermek után 800.000 Ft
- minden további gyermek után gyermekenként 200.000 Ft.
- minden más eltartott családtag esetén 30.000 Ft
Nem tartozik bele ebbe a családi vagy ikerház emeletráépítésnek nem minősülő tetőtér beépítése.
Fontos, hogy az építőnek illetve az eladónak számlaképesnek kell lennie.
Használt lakás vásárlása esetén a fenti támogatások 50%-a igényelhető, ha
a) 3 vagy több gyermeket tart el, több mint két éve már tulajdonában lévő lakást értékesít és helyette - legalább komfortos - lakást vásárol, melynek nagyobb a hasznos alapterülete és a szobaszáma legalább eggyel több.
b) További feltétel, hogy az értékesített lakás az eltartóknak és együtt költöző eltartott gyermekeiknek együttesen legalább 50% arányú tulajdonában álljon, és az értékesített lakás eladási árának a 12/2001. (I.31.) Korm.rendeletben foglaltakkal csökkentett összegét a vásárlásra fordítsák.
Szintén 50% igényelhető bővítésre a legalább 50% -ot elérő arányban az igénylő tulajdonában lévő lakás esetén, ha a) az legalább egy lakószobával való bővítést jelent az épület alapterületének növelésével, és az építési engedély kiállításának dátuma 1999. január 1-je utáni.
b) Ha kettő vagy több gyermeket tart el, a kedvezményt az új lakás építésének nem minősülő tetőtér beépítéséhez és emeletráépítéshez is igénybe veheti.